Nem felejtem el soha azt a napot, amikor megláttam ÕT. Nem terveztem, hogy megtartok kiskutyát az alomból, de amikor megláttam…, „szerelem” volt elsõ látásra. Tudtam, hogy õ az, akit én akarok, és hogy õt nem fogom odaadni senkinek sem. Már a névválasztás is az alapján történt, amit az elsõ pillanatban éreztem, gondoltam vele kapcsolatban. Õ egy igazi „nyeremény”. De mi legyen, a hívóneve, merült fel a kérdés., de ezen sem kellett szinte egy percig sem gondolkodni. Ahogyan a kezemben tartottam a „plüssmackó” kinézetû kutyust, azt mondtam, hogy õ olyan, mint egy panda., gyönyörû és imádnivaló. Igaz, hogy a színe nem olyan mint egy pandának, de mégis ez jutott akkor eszembe. Számomra Õ az igazi golden, aki imádja a gyerekeket, lesi az ember kívánságait, fáradhatatlan játszótárs vagy vadász, attól függõen, hogy éppen mi a „feladata”. Temperamentumos, békés, jó szándékú kutya volt mindig, barátságos a többi kutyával és az ember hû társa. Rendkívüli munkakedvvel rendelkezett. Nagyon nagy segítségem volt az apróvad vadászatokon. A kiváló egészsége és külleme mellett a kiváló vadászösztönt, munkabírást és megfelelni akarást is továbbörökítette utódaiban. Tenyészetünk meghatározó tagja volt, mérhetetlen nagy ûrt hagyott maga után. Emlékét szívünkben mindig megõrizzük. Élt 14 évet. | A mi Jessy-kánk a gyerekek hûséges játszótársa, igazi családi kutya volt. Szép eredményeket ért el a kiállításokon, de nem szerette azokat. Õ a gyerekekkel, a családdal érezte legjobban magát. Nagyon szerette a vizet, imádott úszni, fürödni, mindegy volt, hogy folyóban, tóban, medencében v. csak slagból jön a víz, a lényeg az volt, hogy pancsolhasson. Nagyon szeretett apportozni, lelkesen hozta az apróvadat (fácánt, nyulat, kacsát, gerlét…) is. Szeretetre méltó, kedves kutyánk volt. Elhunyt életének 14. évében. |
Lupi volt az elsõ golden retriever kanunk. Rendkívül nyugodt, de nagyon játékos természetét még idõs korában is megõrízte. A dominanciának még a szikrája sem volt benne. Minden kutyával nagyon jól kijött, soha nem akart senki fölött uralkodni. Igazi show kutya volt. Imádta a kiállításokat, rengeteget nyert, úgy mozgott a ringben mint egy "király". Tudta magáról, hogy gyönyörû és délceg tartásával ezt sugározta a közönségnek is. Õ mindig "mosolygott"" mindenkire. Egy csodálatos, nagytermetû, okos és kedves "mackó" volt, akit csak imádni lehetett. Nagyon sokat tett a golden retriever állomány javulásáért, sok-sok champion utódja van. Munkában is ügyes és fegyelmezett volt, rendkívül megbízhatóan vadászott, bár õ elsõsorban a kiállítások sztárja volt. Imádta a gyerekeket, nagyon sokat játszott gyermekeinkkel is. Bárhova el lehetett vinni magunkkal, mert szeretett utazni és kultúrált viselkedésével kivívta az emberek csodálatát. Tõle jobb természetû kutyát kívánni sem lehetne. Élt 14 évet. | Õ volt a mi Lottikánk. Az õ kedves lénye is nagyon hiányzik a falkából. Soha nem volt "harsány", soha nem akart kitûnni, viszont mindig nagyon kedvesen közelített emberhez és állathoz egyaránt. Õ egy bájos kutya volt a maga szerénységével, nyugodtságával. Nem csak a kiállításokon volt sikeres, de munkában is megállta a helyét. Nagyon jó vadászkutya volt: fegyelmezett, megbízható, okos, bátor és nagyon lelkes. Szép és kiváló vadászkutyákat adott a vadász társadalom számára. Õ is imádta a gyerekeket, mindent megtett, hogy a kedvükbe járjon. Nagyon szerette a vizet, imádott úszni és fürödni., mindegy volt, hogy folyóban, tóban, medencében vagy csak slagból jön a víz, a lényeg az volt, hogy pancsolhasson. Rendkívül kedves és szeretetre méltó volt mindig. Élt 12 évet. |
Benjie, a mi Tücsink olyan kutya volt, akit mindenkinek csak ajánlani tudnék. Õ volt a FALKAVEZÉR, sugárzott belõle az erõ, az irányító, de mindez teljes jóindulattal és nyugalommal párosulva, melyet minden falkatárs tudott és elismert. Õ volt az, akinek soha nem kellett bizonygatni, hogy õ a Fõnök, hanem megjelenése, kedves természete ezt sugározta a környezetére. Nem csak külleme, de munkaképessége is kiemelkedõ volt. Kiváló vadászkutya volt, aki nagyon sok szép emléket hagyott ránk. Nagyon szerette az embereket, rajongott a gyerekekért. gyermekeinkért. Mindig figyelmes, fegyelmezett, kedves és ragaszkodó volt. A vadászkutya bemutatók igazi kedvence volt, bárhova mentünk vele, mindig nagy rajongással fogadták. Nagyon sok kiváló utóddal gazdagította a golden retriever állományt. Pótolhatatlan ûrt hagyott maga után. | Peggi egy igazi legenda. Egy „tûzrõlpattant”, jó értelemben vett fõnök volt a kutyafalkában, aki leste a család minden kívánságát, állandóan apportozott, imádta a vizet, a „búvárkodást”, vérbeli vadászkutya volt. Fáradhatatlan volt a gyerekekkel történõ játékban is. Nehezen ugyan, de a család macskáival békét kötött. Rendkívül temperamentumos és hatalmas munkakedvû kutya volt. Életének 14. évében hunyt el. |
Polly aki állandóan megnevettette a családot mert nagyon viccesen köszönt be az üvegajtón át reggelente. Szó szerint „bevigyorgott”. Minden játékra kapható volt, az õrült rohangálástól a labdázásig, imádta a gyerekeket. Igazi macskabarát volt, egy tányérból is hajlandó volt enni velük. Elhunyt életének 13. évében. | Pannika, aki mindig nagyon szerette a vizet, már kölyökkorától kezdve állandóan pancsolt. Ragaszkodó, kedves természetû volt. Pancsikának is hívtuk (a gyermekeink nevezték el), az örökös pancsolása miatt. Igazi vízimádó kutya volt és nagyon szerette a gyerekeket. Elhunyt életének 10. évében. |